SLÁGER FM

Március 31-én nyolcvanöt éves Richard Chamberlain amerikai filmszínész, a Tövismadarak és a Sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője.

Egy jómódú üzletember másodszülött fiaként látta meg a napvilágot. Apja küzdelme az alkohollal beárnyékolta gyermekkorát, viszonyuk még akkor is hűvös maradt, amikor már szárnyára kapta a világhír. Kiskorában gátlásos és visszahúzódó volt, részben diszlexiája miatt. Az iskolában tanítói olykor verték is, így csak tízéves korára tanult meg olvasni. Másik súlyos problémája egyenetlenül nőtt fogsora volt, híressé vált tökéletes mosolyát a hosszú évekig viselt fogszabályozónak köszönhette.

Középiskola után festészetet tanult, de csakhamar rádöbbent, hogy ebben a művészeti ágban nincs keresnivalója, annál inkább rabul ejtette a színjátszás. Álmainak megvalósítására várnia kellett, mert besorozták, és Koreába küldték, az általa gyűlölt katonai szolgálatot úgy élte túl, hogy a sereget is színjátéknak fogta fel. Leszerelése után beiratkozott Lee Strasberg New York-i stúdiójába, de azon kevesek közé tartozott, akik rosszul érezték magukat ebben a híres műhelyben. Mint később elmondta, mindig nevethetnékje támadt, amikor látta, hogy évfolyamtársai mennyire komolyan veszik magukat. Végül Los Angelesben kötött ki, a színiiskola mellett pincérkedett és sofőrként dolgozott.

Kisebb szerepek után 1961-ben több tucat jelentkező közül őt választották ki a Dr. Kildare tévésorozat címszerepére, s szinte napok alatt világhírű lett. Főként a fiatal lányok epedeztek érte, hetente 12 ezer szerelmes levelet kézbesített neki a posta, többet, mint Clark Gable-nek fénykorában. Gazdag volt, jóképű, sikeres, mindenhova fotósok hada kísérte, gyönyörű nők versengtek a kegyeiért. Szerencsés kiválasztottja egy Clara Ray nevű énekesnő volt, úgy hírlett, össze is házasodnak, ez azonban végül nem történt meg. Akkor kezdték rebesgetni, hogy a sztár a saját neméhez vonzódik, amit önéletrajzi kötetében később ő maga is bevallott.

A sorozatból 1966-ban kiszállt, ezután a Broadway színpadain aratott sikereket, és kellemes hangjával is elkápráztatta rajongóit, popénekesként két album és számos kislemez fűződik a nevéhez. 1970-ben egy tévés talkshow kedvéért utazott Londonba, de öt évig maradt ott. Vérbeli angol színpadi színész vált belőle, klasszikus szerepek egész sorát kapta meg, Hamletként hatalmas sikert aratott. A szigetországban filmekben is szerepelt, Aramist alakította a Három testőrben, Csajkovszkijt A zene szerelmeseiben.

Amerikába visszatérve jelentős film- és televíziós szerepek várták. A három testőr című filmben Michael York, Oliver Reed és Raquel Welch partnere volt, a Pokoli torony című katasztrófafilmben egy felelőtlen építészt alakított, 1985-ben a Salamon király kincse című filmben Sharon Stone-nal játszott együtt. Az igazán nagy sztárok közé a tévésorozatok révén jutott. Vonzó külsejének, intellektusának köszönhette a Sógun címszerepét, a James Clavell regényéből készült sorozatban egy angol navigátort játszott, aki az 1600-as évek elején hajótörést szenved Japán partjainál, és tanúja, részese lesz a sogunátus kialakulásának, miközben ő is igazi japánná válik. Minden képzeletet felülmúló népszerűségét az 1983-ban készült Tövismadaraknak köszönheti, amely Magyarországon is milliókat szegezett a tévé képernyője elé. A szerelme és papi hivatása között őrlődő Ralph de Bricassart atya szerepének megformálásáért újabb Golden Globe-díjat kapott, és minden idők legszexisebb tévésztárjai közé választották. 1988-ban a Robert Ludlum Jason Bourne-regényéből készült tévésorozat főszerepét játszotta el, de ez a vállalkozás csak mérsékelt sikert aratott.

Homoszexualitásáról először 2003-ban beszélt nyilvánosan, amikor úgy érezte, kiöregedett a hősszerelmes szerepköréből, így vallomása már nem érinti hátrányosan pályafutását. Mindenesetre pályatársainak nem ajánlotta, hogy kövessék példáját, mert az emberek hozzáállása még Amerikában sem változott meg alapjában a saját nemükhöz vonzódó színészekkel kapcsolatban. Ő már megtehette, hogy válogasson a szerepekben, színházi musicalekben és tévésorozatokban dolgozott, még tavaly is kamera elé állt. 1986-tól Hawaii szigetén élt élettársával, egy filmproducerrel (akivel Az elveszett aranyváros fosztogatói című filmben együtt is játszott), kapcsolatuk 2010-ben ért véget. A színész szabad idejében kedvenc időtöltésének, a festegetésnek hódol, és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik.

MTI